VESEBETEGEK DEBRECENI ÉS HAJDÚ-BIHAR MEGYEI EGYESÜLETE

Vesebetegek Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete

ALAPSZABÁLY

mely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

l. Általános rendelkezések

1.1. Az Egyesület neve: Vesebetegek Debreceni és Hajdú Bihar Megyei Egyesülete

1.2. Az Egyesület rövid elnevezése: VEDE Egyesület

1.3. Az Egyesület székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.

1.4. Az Egyesület levelezési címe: A mindenkori elnök lakáscíme.

1.5. Az Egyesület hivatalos nyelve: magyar

1.6. Az Egyesület jogi személy

1.7. Egyesület első vezető tisztségviselője: Jánki Józsefné

1.8. Az Egyesület honlapja: //vede.gportal.hu

1.9. Az Egyesület célja, tevékenysége:

a, Az egyesület célja:

- a vesebetegség különböző stádiumában lévő emberek sajátos érdekeinek képviselete tekintet nélkül arra, hogy az érintettek tagjai-e az egyesületnek.

- a vesebetegek egymást ismerő, segítő közösségekké szervezése

- a társadalom felvilágosítása, figyelemfelhívása a vesebetegség különböző formáiról és stádiumairól, s a vesebetegség megelőzhetőségéről

b, A fenti cél érdekében az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi:

- egészségmegőrzés

- betegség megelőzés

- családsegítés

- időskorúak támogatása

- kulturális, szabadidős sport tevékenység

- hátrányos helyzetű betegek esélyegyenlőségének elősegítése

- a vesebetegek egymást ismerő, segítő közösségekké szervezése

- nevelés és oktatás, ismeretterjesztés

1.9. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési vagy önkormányzati képviselőjelölteket nem állít, azokon induló képviselőjelöltet nem támogat.

2. Az egyesület feladatai

2.1. Debrecen, Hajdú Bihar Megye és vonzáskörzetében élő vesebetegek helyzetének figyelemmel kísérése, társadalmi beilleszkedésüket szolgáló intézkedések megismerése és végrehajtásuk elősegítése.

2.2. Javaslatokat terjeszt elő az állami és civil szervek felé a vesebetegeket érintő ügyekben, azok megvalósítását saját eszközeivel segíti.

2.3. Fokozza tagjainak aktivitását, egészségnevelését, munkaképességük fejlesztését, ösztönzi munkába állításukat, szervezi különféle kulturális- és szabadidőt kitöltő programjaikat.  

2.4. Törekszik a vesebeteg tagok társadalmi helyzetének megismerésére, körülményeik, életvitelük javítására.

2.5. Előmozdítja a közösségi élet aktivitását, különös figyelemmel a pihenési- és szabadidős tevékenység kialakítására.

2.6. Feladatainak ellátása során együttműködik az egészségügyi hálózattal, valamint más állami- és civil szervezetekkel. Az együttműködés nem jelentheti a politikai és gazdasági függőséget.

2.7. Az arra rászoruló betegeket egészségügyi, munkaügyi és egyéb problémáik megoldásában, támogatásban részesíti.

2.8. A társadalom felvilágosítása, figyelemfelhívása a vesebetegség különböző formáiról és stádiumairól, s a vesebetegség megelőzhetőségéről.

3. A célok és feladatok megvalósításának eszközei

3.1. Szervezési, anyagi és szellemi erőforrások felkutatása, felhasználása a célok érdekében.

3.2. Előadások, tanfolyamok szervezése, felhívások, kiadványok közzététele.

3.3. Érdekképviseleti feladatkörében valamennyi illetékes állami és civil szervezethez történő előterjesztésekkel.

3.4. Minden olyan egyéb eszköz, amelyek tagjai részére biztosítják, hogy életkörülményeik, és egészségügyi ellátásuk javuljon.  

3.5. Az egyesület működése nyilvános, rendezvényeit bárki szabadon látogathatja. Az egyesület vállalkozási tevékenységet nem folytat.

3.6. Gazdasági eredményeit nem osztja fel, azt teljes egészében céljai megvalósítására fordítja.

4. Az egyesület tagjai

4.1. Az egyesület működése során nyitott minden vesebetegséggel küzdő ember iránt, ezért bárki, aki az egyesület tevékenységében részt kíván venni – rendes tagként tagdíjat fizetve, pártoló tagként az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles – ezáltal részesülhet az egyesület által nyújtott szolgáltatásokból.                              

Az egyesület tagja lehet:                      

a, Az egyesület rendes tagja lehet a vesebetegség bármely stádiumában lévő magyar állampolgár, illetve Debrecen város és Hajdú Bihar megye és vonzáskörzetének területén letelepedési, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki egyetért az egyesület célkitűzéseivel. Rendes tag csak természetes személy lehet.                         

b, Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki szellemi javaival, illetve anyagi eszközeivel az egyesület tevékenységét támogatja és vállalja a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.

4.2. A rendes - és pártoló tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A belépési nyilatkozaton elfogadja az egyesület célját, a tagsági jogokat tudomásul veszi, valamint a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.

A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

4.3. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg, az összeget a közgyűlésen felvett jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés a tagdíj minimális mértékét határozza meg. Önkéntes vállalás alapján nagyobb összeg is fizethető.

A tagdíj összegét minden év december 31. napjáig kell megfizetni, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján.

Újonnan belépő tagnak a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét kell befizetnie, a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül.

5. A tagok jogai és kötelezettségei

5.1. A természetes személy rendes tagságából eredő jogai:

a,  A nagykorú tag az egyesület bármely tisztségére megválasztható.

b, Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

c, Részt vehet az egyesület rendezvényein és tanfolyamain.

d, Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.

e, Az egyesület tagja jogosult arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

f, A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

g, A kiskorú és korlátozottan cselekvőképes személy jogait a törvényes képviselője érvényesítheti.

h, Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

5.2. Pártoló tag jogai:                        

a, Javaslatokat, indítványokat tehet az egyesületnek.

b, A természetes pártoló tag részt vehet az egyesület rendezvényein.

c, A jogi személy pártoló tagot megillető egyéb jogokat a vele kötött szerződés tartalmazza.

d, A pártoló tag kérheti adományainak nyilvánosságra hozatalát. 

e, A pártoló tagnak joga van az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.

5.3. A rendes tagok kötelezettségei:

a, Köteles az egyesület alapszabályának, a közgyűlés határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

b, Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c, Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

d, Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

5.4. Pártoló tagok kötelezettségei:

a, Segítse elő az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.

b, Természetes személy pártoló tag az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles.

c, A jogi személy pártoló tag teljesítse a vele kötött szerződésben vállalt kötelezettségét.

6. A tagság megszűnése

6.1. A rendes tagság és a természetes személy pártoló tagsága megszűnik:

a,  Kilépéssel:

A rendes tag és a természetes személy pártoló tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

b, Kizárással:

- Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki a jogszabályt, az egyesület alapszabályának rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárás alapjául szolgáló felróhatósági ok, ha a tag magatartásával, megnyilvánulásával az egyesület tevékenységét gátolja, negatívan befolyásolja, közösség ellenes magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A meghívót 30 nappal korábban kell megküldeni. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

c, Elhalálozás esetén. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

d, A rendes tag valamint a természetes személy pártoló tagsági viszonya megszűnik az egyesület megszűnésével, valamint az egyesület általi felmondással.

e, Amennyiben a rendes és pártoló tag a taggá válás alapszabályában meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a tagnak postai úton vagy személyes átvétellel – az átvétel időpontjának rögzítésével - kézbesíteni.  A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén.

6.2. A pártoló jogi személy tagsága megszűnik a vele kötött szerződés megszűnése vagy felbontása esetén, valamint a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.

Amennyiben a pártoló tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a pártoló tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kell kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is eljárhat.

7. Az egyesület szervezetei.

7.1. Az egyesület szervezetei:         

a, Közgyűlés

b, Elnökség

8. A közgyűlés és feladatai

8.1. A tagok az őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből álló testületben (a továbbiakban: közgyűlés) gyakorolják. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.                       

8.2. A közgyűlés hatásköre:

a, Az alapszabály módosítása, elfogadása.

b, Az egyesület vezető tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, újraválasztása, és díjazásának megállapítása, valamint a VORSZ küldötteinek megválasztása.

c, Az egyesület éves költségvetésének, valamint az éves tagdíjak megállapítása.

d, Az egyesületi elnökség beszámoltatása az éves tevékenységéről.

e, Az egyesülés megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása és ilyen esetben döntés az egyesület vagyonának felhasználásáról.

f, Dönt minden olyan egyéb ügyben, amelyet a jogszabályok a közgyűlés hatáskörébe utalnak, vagy amelyeket az elnökség a közgyűlés elé terjesztett.

g, A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.

h, Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő-bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.

i, A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő-bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

j, A felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása.

k, A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

l, A végelszámoló kijelölése.

8.3. A közgyűlés összehívása:

a, A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

b, A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

c, A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés helyét, időpontját és a javasolt napirendi pontokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá, hogy ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés – a megjelentek előírtnál kisebb számban való megjelenése miatt – nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

Tartalmazni kell a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját. Amennyiben a megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

d, A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

e, Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni

- az egyesület céljainak elérése veszélybe került

Ezen okok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

8.4. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlést levezető elnök jelöli ki és a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő, a levezető elnök valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

8.5. A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, ugyanazon napirendi pont mellett egy óra múlva összehívható és függetlenül a jelenlévők számától határozatképes.

8.6. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8.7. A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A közgyűlés határozatait a tagok 50%-a, plusz egy fő szavazatával hozza.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az

a, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy  az egyesület     terhére másfajta előnyben részesít

b, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni

c, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani

d, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja

e, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll

f, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

8.8. A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlésnek el kell fogadnia a tag betegség- vagy igazolt távollét miatt írásban benyújtott szavazatát is.

8.9. A tagok a közgyűlés megtartása nélkül is határozhatnak. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagoknak a tervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a szavazatukat megküldeni az ügyvezetés részére. A javaslat elfogadása ez esetben a rendes tagok 50 %-a plusz egy fő szavazattal történik. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az elnökségnek össze kell hívnia.

8.10. A közgyűlést 15 napon belül, soron kívül össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt legalább a tagok 25 százaléka írásban – az ok és a cél megjelölésével - kezdeményezi. A soron lévő közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni a közgyűlés helyét, időpontját és a napirendet.

Rendkívüli közgyűlés esetén csak akkor változhat a meghirdetett napirend, ha az ülésen legalább a tagok 50 % - a +1  fő jelen van, és többségi szavazással (a jelen lévők 50 % - a +1 fő) hozzájárul.

8.11. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

8.12. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül az elnökség által meghívottak vehetnek részt.

8.13. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

8.14. Az egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

a,  A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset

- A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

- Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

- Ha a határozatot az egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és az egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az egyesület képviseletét elláthatná, a perben az egyesületet a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha az egyesületnek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság az egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

- A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

b, A határozat hatályon kívül helyezése

-  Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

- A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

- Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

9. Az elnökség és feladatai

9.1. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

9.2. Az elnökség 5 fő választott tagból áll, ezek pedig:

- elnök

- gazdaságvezető

- három fő elnökségi tag

Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra a tagok közül nyílt szavazással, kétharmados szótöbbséggel. Az öt éves ciklus lejárta után újraválaszthatók.

9.3. A vezető tisztségviselő:

a,  A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét az egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.

b, A vezető tisztségviselők megválasztásánál figyelembe kell venni az összeférhetetlenségről szóló törvény idevonatkozó rendelkezéseit.

c, A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

- Közügyektől eltiltott nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.

9.4. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása:

a, határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával

b, megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével

c, visszahívással: az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

d, lemondással: A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez  címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá

e, a vezető tisztségviselő halálával

f, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával

g, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

9.5. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármelyik elnökségi tag összehívhatja.

9.6. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja.

a, Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

b, Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

9.7. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít

b, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni

c, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani

d, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja

e, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll

f, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

9.8. Az elnökség feladata:

a, az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala

b, gondoskodik az egyesületre vonatkozó jogszabályok, és a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, illetve a közgyűlés összehívásáról.

c, kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti az egyesület alapszabályát, éves költségvetését és munkatervét

d, szükség esetén költségtérítést állapít meg tagjai, vagy az egyesület érdekében eljáró személy részére.

e, tagság nyilvántartása, a tag felvételéről való döntés

f, az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

g, az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése.

h, a közgyűlés összehívása, napirendi pontjainak meghatározása a tagság és az egyesület szerveinek értesítése.

i, az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése.

j, az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt intézkedések megtétele.

k, Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

9.9. Az elnök feladatai:

- Előkészíti a z elnökség üléseit, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

- Beszámol az elnökségnek az ülések közötti elnöki tevékenységéről.

- Az elnök vezeti a közgyűlést, az elnökség üléseit, vagy felkéri annak levezető elnökét.

- Képviseli az egyesületet a tagok érdekeinek megfelelően.

- Utalványozási joggal rendelkezik az elnökség előzetes írásbeli megállapodása alapján.

- Az elnök önállóan, egyszemélyben képviseli az egyesületet, kivéve a banki pénzfelvételt, ahol az elnök aláírása mellett még egy bejelentett elnökségi tag aláírása szükséges.

- Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért bármelyik elnökségi tag helyettesítheti.

- Előadásokat, rendezvényeket szervez, az előadóról és a megfelelő számú résztvevőről gondoskodik, a meghívókat időben eljuttatja az érdekelteknek.

- Előkészítés alapján a várható költségekről dönt, törekszik a legkisebb költség elérésére.

- Elvégzi az egyesület adminisztratív és ügyviteli munkáját.

- Biztosítja az egyesület elnöksége, tisztségviselői számára a munkájukhoz szükséges személyi, tárgyi, ügyviteli feltételeket / közgyűlések, elnökségi ülések jegyzőkönyveit vezeti, be- és kimenő iratokat iktatja.

- További feladata szociális javaslatok előterjesztése, nyugdíjemelési kérelmek támogatása, segítése, szakfolyóiratok terjesztése.

- Irányítja és nyilvántartja az egyesület és a tagok közötti, valamint a városi- megyei, a megye területén lévő önkormányzatok és más civil szervezetek közötti levelezéseket.

- Gondoskodik a jogszabályok, közlönyök lefűzéséről, a hatóságok és más szervektől érkezett megkeresésekkel, határozatokkal kapcsolatos ügyek elintézéséről. Figyelemmel kíséri a szerződésekből eredő feladatok maradéktalan végrehajtását.

- Az elnök feladatát képező pontok végrehajtásáért az elnök egy személyben felelős.

- Az elnök a feladata során felmerült alábbi költségeket elszámolhatja:

a, utazási költségek, szállásdíj

b, saját személygépkocsi használata

c, parkolási díjak, belépődíjak

9.10. A gazdaságvezető feladatai:

- Önálló felelősséggel irányítja az egyesület gazdasági munkáját, kialakítja az egyesület számviteli-pénzügyi rendjét.

- Előkészíti az egyesület éves költségvetését, mérlegét és vagyonkimutatását.

- Gondoskodik a tagdíjak beszedéséről, és a civil szervek juttatásainak nyilvántartásáról.

- Az egyesület vagyonával a pénzügyi jogszabályok, az alapszabály rendelkezéseit betartva gazdálkodik.

- Az adományok és bevételek célirányos felhasználását biztosítja.

- Nyilvántartást vezet az egyesület pénzforgalmáról, vagyonáról.

- Kezeli a házipénztárt.

- Felelős a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásáért.

- Az elnökséget folyamatosan tájékoztatja az egyesület vagyoni állapotáról.

- Kifizetéseket az elnök által jóváhagyott esetekben eszközölhet.

- Az elnök valamint az elnökség megbízása alapján egyéb feladatok elvégzésében is közreműködik.               

10. Az egyesület gazdálkodása

 10.1. Az egyesület vagyoni- pénzügyi forrásai:

a, tagdíjak

b, pártoló tagok juttatásai

c, helyi állami, társadalmi szervektől illetve magánszemélyektől származó támogatások

d, rendezvényekből származó bevételek

e, egyéb, közérdekű célra történő kötelezettség vállalásból származó bevétel

f, személyi jövedelemadó 1%-ának az adózó rendelkezése szerint kiutalt összeg

g, pályázati támogatás

h, az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel

10.2. Az egyesület - vagyonával - a pénzügyi jogszabályok, az alapszabály rendelkezései és  az éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, gazdálkodásáról beszámolót készít. Az elfogadott beszámolót az egyesület tagjai részére a tagok által ismert módon közzé teszi. Az egyesület működése során keletkezett iratok nyilvánosak, abba minden érdeklődő betekinthet, saját költségén azokról másolatot készthet.  

10.3. Az egyesület tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon, amellyel a vonatkozó pénzügyi előírások, az alapszabály és a költségvetési terv keretei között gazdálkodik.    

10.4. Az egyesület - tartozásaiért - saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

10.5. Az egyesület részére befizetett támogatások /egyéni befizetések, vállalati támogatások / felhasználásáról az egyesület vezetősége az alapszabály és az éves költségvetési terv alapján dönt, kivétel a pályázaton nyert összeg, itt a célt a pályáztató határozza meg.                                                                

11. Vegyes rendelkezések