Immár harmadik alkalommal vett részt kis csapatunk a Velencei-tó tókerülő kerékpártúráján.
A Veseátültetésre Szorulók Megmentéséért Alapítvány támogatásának köszönhetően egy kisbuszt tudtunk bérelni. Ez nagyon jó volt, mert végig együtt utazott a csapat, és egyikünknek sem kellett a 35 km tekerés előtt és után még 300 km-t vezetnie.
Debrecenből 18-an indultunk útnak, majd Agárdon csatlakozott hozzánk még 2 fő, akik Pestről érkeztek.
Bicikliket idén is a Gesztenye Kerékpárkölcsönzőből béreltük Agárdon.
A túra során már megvan a saját, bevált módszerünk. Mivel mindenki más tempóban halad, ezért nem tudjuk figyelni, hogy együtt haladjunk. Viszont van 4 fix találkozási pontunk, ahol bevárjuk egymást, pihenünk, fotózkodunk, nézelődünk kicsit. Így hosszabb idő alatt tesszük meg a távot, de nem az a célunk, hogy minél előtt körbetekerjünk, hanem, hogy közben is együtt lehessünk, együtt gyűjtsünk élményeket.
Első megállóhelyünk a táv elején lévő kilátó. Itt még senki nem volt fáradt, vidáman szaladtunk fel a meredek lépcsőkön, hogy fentről nézhessünk végig a tájon.
Következő pihenőnk Pákozdon volt, ahol egy kis frissítőt vettünk magunkhoz.
Majd a Pákozdi Emlékmű következett, mely a II. világháború idején, a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi.
S végül kedvenc helyünk: a Velence korzó homokos partja. Itt szoktuk a legtöbb időt tölteni.
Célba érve a gulyásleves elfogyasztása után még kicsit elidőztünk a parton.
Majd visszavittük a bicikliket és hazafelé vettük az irányt.
Végig csodás napunk volt. A buszra visszaülve pár km után már szakadt az eső. De ez már nem érdekelt minket :)